Nem érdemes!
Csak annyira érdemes szeretni a másikat, amennyire ő szeret téged. És nem érdemes állandóan a múlton töprengeni, mert akkor elmegy melletted a jelen... minden perc számít, mert egyik sem tér vissza soha többé...



.. hm... háááát... tudod.... már megettem a kenyerem javát. Ám ahogy elolvastam ezt a beírást szembetűnőnek érzem, hogy ilyen fiatalon ennyire bölcs gondolataid vannak. Nagyon ügyes. A realitásérzéked szerintem különcnek számít. De nehogy abbahagyd ezt a fajta életfilozófiát.
De hagy "csontozzam" csak ki az írásodat:

.. az első mondat valamelyest kissé önző gondolkozásra vall. Miért? Mert mit is sugall? pl ezt: nehogymá én jobban szeressem Őt mint Ő engem... Miért ne? mondd. Miért ne szerethetnéd Te jobban Őt, mint Ő téged? Ez olyan sokmindentől függ. Azért nem kezdemm el felsorolni az okokat, mert ha ebbe belegondolunk, özönlenek felénk a gondolatok a miértre. Aztán meg ez kicsit ugye arányosítás is, amely szintén a realitásból fakad. Legyünk csak őszinték: a szürke hétköznapjainkban számtalan esettel (itt is) találkozunk, amikor bizony Én jobban szeretem Őt, mint Ő engem. Igen, előfordul, hogy csak így érzem, de előfordul, hogy rá is jövök apró, pici jelentéktelennek tűnő jelekből. Ami akkor és ott azért nem számít, mert a szeretetem elnyomja ezt a felfedezést. Na de ha belegondolsz, hogy vajh' mi történik, ha ez éppen fordítva történik. Ő jobban szeret, miont én Őt. Erre viszont nem látok gondolatot az írásodban. Tehát ez az első mondat valóban gondoplatébresztő lehet. A boltban is csak akkor kapok valamit, ha kifizetem. Csak annyit adnak, amennyiért fizetek. A pénz aránya az árúhoz. Az asszociáció ott van, hogy csak annyira vagyok hajlandó szeretni Őt, mint Ő engem. Csakhogy amikor az ember erre gondol, akkor ott hol is van a szerelem? Van ott igazi szerelem? Van ott igazi szeretet? Nem is lehet. A realitás racionalizálása kiöli az igazi nagy szerelmet ebben az esetben. Ezért jók a fórumok, hogy az EMBEREK megismerik a másik EMBER gondolkozását. A fórumokon nagyon sokat lehet tanulni egymástól. Tapasztalni, elgondolkozni... rádöbbenni, elgondolkozni..... kellemes és építő jellegű vitákat lefolytatni. A vita az értelmes EMBEREK.. tanulságos beszélgetése. A vitatkozás pedig nem az értelmes EMBEREK hadakozása..... mondta ezt egy nagy filozófusunk.. anno..
Idézlek most:...."És nem érdemes állandóan a múlton töprengeni, mert akkor elmegy melletted a jelen... minden perc számít, mert egyik sem tér vissza soha többé... idézet vége.
A mondat első felére az a válaszom, hogy: "A múltból nem lehet megélni, de elfelejteni nem szabad azt".
Ez alatt azt értem (Én!), hogy valóban nem állandóan, de a tanulságokat le kell vonnunk. A mondat további részével egyetértek és hozzátenném, hogy a mert akkor elmegy melletted a jelen-re én azt gondolom, hogy az mindenképpen elmegy, ha akarjuk, ha nem. Hiszen minden jelen az idő tört része után, már a multunk...))
Bocsi ha untattalak...

Ezt nagyon részletesen kivelőzte,de hogy őszinte legyek szerintem fölösleges volt. Az első olvasás után az tünik fel hogy aki az előbbi hozzászólást tette annak fogalma nincs mit jelent az hogy szeretni, vagy szerelmesnek lenni valakibe. Ebből kifolyólag tökéletesen felesleges válaszolni rá bármilyen formában. Kíváncsi lennék mit mondana ha ő maga is valóban beleszeretne valakibe,de olyan szinten hogy semmire ne tudjon odafigyelni,még az úton is rajta járjon az esze és csak akkor térjen magához amikor egy kamion kürtje üvölt bele a fülébe miközben úgy sétál át a piros jelzésen mintha az nem is létezne.

Nem érdemes!
Csak annyira érdemes szeretni a másikat, amennyire ő szeret téged. És nem érdemes állandóan a múlton töprengeni, mert akkor elmegy melletted a jelen... minden perc számít, mert egyik sem tér vissza soha többé...



.. hm... háááát... tudod.... már megettem a kenyerem javát. Ám ahogy elolvastam ezt a beírást szembetűnőnek érzem, hogy ilyen fiatalon ennyire bölcs gondolataid vannak. Nagyon ügyes. A realitásérzéked szerintem különcnek számít. De nehogy abbahagyd ezt a fajta életfilozófiát.
De hagy "csontozzam" csak ki az írásodat:

.. az első mondat valamelyest kissé önző gondolkozásra vall. Miért? Mert mit is sugall? pl ezt: nehogymá én jobban szeressem Őt mint Ő engem... Miért ne? mondd. Miért ne szerethetnéd Te jobban Őt, mint Ő téged? Ez olyan sokmindentől függ. Azért nem kezdemm el felsorolni az okokat, mert ha ebbe belegondolunk, özönlenek felénk a gondolatok a miértre. Aztán meg ez kicsit ugye arányosítás is, amely szintén a realitásból fakad. Legyünk csak őszinték: a szürke hétköznapjainkban számtalan esettel (itt is) találkozunk, amikor bizony Én jobban szeretem Őt, mint Ő engem. Igen, előfordul, hogy csak így érzem, de előfordul, hogy rá is jövök apró, pici jelentéktelennek tűnő jelekből. Ami akkor és ott azért nem számít, mert a szeretetem elnyomja ezt a felfedezést. Na de ha belegondolsz, hogy vajh' mi történik, ha ez éppen fordítva történik. Ő jobban szeret, miont én Őt. Erre viszont nem látok gondolatot az írásodban. Tehát ez az első mondat valóban gondoplatébresztő lehet. A boltban is csak akkor kapok valamit, ha kifizetem. Csak annyit adnak, amennyiért fizetek. A pénz aránya az árúhoz. Az asszociáció ott van, hogy csak annyira vagyok hajlandó szeretni Őt, mint Ő engem. Csakhogy amikor az ember erre gondol, akkor ott hol is van a szerelem? Van ott igazi szerelem? Van ott igazi szeretet? Nem is lehet. A realitás racionalizálása kiöli az igazi nagy szerelmet ebben az esetben. Ezért jók a fórumok, hogy az EMBEREK megismerik a másik EMBER gondolkozását. A fórumokon nagyon sokat lehet tanulni egymástól. Tapasztalni, elgondolkozni... rádöbbenni, elgondolkozni..... kellemes és építő jellegű vitákat lefolytatni. A vita az értelmes EMBEREK.. tanulságos beszélgetése. A vitatkozás pedig nem az értelmes EMBEREK hadakozása..... mondta ezt egy nagy filozófusunk.. anno..
Idézlek most:...."És nem érdemes állandóan a múlton töprengeni, mert akkor elmegy melletted a jelen... minden perc számít, mert egyik sem tér vissza soha többé... idézet vége.
A mondat első felére az a válaszom, hogy: "A múltból nem lehet megélni, de elfelejteni nem szabad azt".
Ez alatt azt értem (Én!), hogy valóban nem állandóan, de a tanulságokat le kell vonnunk. A mondat további részével egyetértek és hozzátenném, hogy a mert akkor elmegy melletted a jelen-re én azt gondolom, hogy az mindenképpen elmegy, ha akarjuk, ha nem. Hiszen minden jelen az idő tört része után, már a multunk...))
Bocsi ha untattalak...

Nem érdemes!
Csak annyira érdemes szeretni a másikat, amennyire ő szeret téged. És nem érdemes állandóan a múlton töprengeni, mert akkor elmegy melletted a jelen... minden perc számít, mert egyik sem tér vissza soha többé...

Nem érdemes 1 percet sem!!!

Az a szekér amelyik nem akar felvenni, kár utána futni, mert ugyse vesz fel!!!!!!!!!!!!!!!!!!


Tökéletesen igezad van ,Krisztina...



VAGY LE KELL LŐNI A KOCSIST ÉS MEG ÁLL A SZEKÉR

Az a szekér amelyik nem akar felvenni, kár utána futni, mert ugyse vesz fel!!!!!!!!!!!!!!!!!!


Tökéletesen igezad van ,Krisztina...



VAGY LE KELL LŐNI A KOCSIST ÉS MEG ÁLL A SZEKÉR

Az a szekér amelyik nem akar felvenni, kár utána futni, mert ugyse vesz fel!!!!!!!!!!!!!!!!!!


Tökéletesen igezad van ,Krisztina...

Az a szekér amelyik nem akar felvenni, kár utána futni, mert ugyse vesz fel!!!!!!!!!!!!!!!!!!

PERSZE A SITTEN A SZABADULÁS UTÁN!!!



te nagyon komoly vagy


UGYEEEE????

PERSZE A SITTEN A SZABADULÁS UTÁN!!!



te nagyon komoly vagy


UGYEEEE????

PERSZE A SITTEN A SZABADULÁS UTÁN!!!



te nagyon komoly vagy

PERSZE A SITTEN A SZABADULÁS UTÁN!!!